XVII.            N�lk�led �lni…

Mido a szob�j�ig futott. Sz� n�lk�l �trohant az el�szob�n, r�z�rta az ajt�t �s s�rva az �gy�ra rogyott. Ott azt�n v�gtelennek t�n� ideig zokogott. De azt�n sz�pen lassan elaludt. Reggel kor�n �bredt. Szomor�an �s mag�nyosan. Felkelt �s mosakodni k�sz�lt. A f�rd�ben �jra eleredtek a k�nnyei. Minden a d�monra eml�keztette. Azt�n nagy nehezen �sszeszedte mag�t, megmosakodott, ruh�t v�ltott �s elindult az iskol�ba. Csal�dja hi�ba faggatta nem mondott semmit.

Csak �rny�ka volt �nmag�nak, az �r�kon nem figyelt, ker�lte a t�rsas�got. Mag�ba z�rk�zott az iskol�ban is. Tan�t�s ut�n egyb�l hazafel� indult, �desanyja finom f�ztj�b�l is alig evett valamit. Azt�n bez�rk�zott a szob�j�ba �s nem j�tt el� m�snap reggeli.

Nem is sejtette hogy mennyien agg�dnak �rte. Oda �t Kagome, Sango, Inuyasha, Shippou, Miroku, Rin, Aun. Itt pedig m�g a h�ga is nap, mint nap megk�rdezte, hogy mi van Midoval, de a n� csak a fej�t tudta cs�v�lni. �gy ment ez egy h�tig. Midayoi a 3madik 1est kapta, de ez sem �rdekelte. �desanyja elhat�rozta, ha t�rik, ha szakad, besz�l a l�ny fej�vel.

K�s� �jszaka volt, Mido mint m�r annyiszor, ism�t �lomba s�rta �nmag�t. Mikor a l�ny elcsendesedett egy �rny�k jelent meg az ablak�n�l. Benyomta az ablakt�bl�kat �s hangtalanul beugrott. Azt�n k�rben�zett a szob�ban. �rezte a szob�ban a k�nnyek s�s illat�t. Halkan s�hajtott, �s az �gy mell� l�pett. Meg akarta �rinteni az alv� l�ny v�ll�t de nem tette. Az aranys�rga csillog� szemek �sszesz�k�ltek. �jra elkezdte a mozdulatot, de nem ment.

Az �rny�k nagyot s�hajtott. K�rben�zett a szob�ban, de semmi �rdekesett nem tal�lt. Azt�n az �r�asztal mell� l�pett. N�m�n �lldog�lt mellette azt�n lehajolt �s egy lapot vett fel. Majd �r�eszk�zt keresett. Azt�n le�rta a k�t mondatot �s a v�g�re a daiyokai �r�sjelet rajzolta. Azt�n visszal�pett az �gyban fekv� l�nyhoz. M�lyleveg�t vett �s egy h�rtelen mozdulattal felkapta. Azt�n n�m�n v�rta hogy Mido felpofozza, s�rni vagy ord�tani, kezdjen. De egyik sem j�tt. A l�ny b�k�sen aludt tov�bb, s�t �lm�ban egy nevet ism�telgetett. A f�rfi a levelet az �res �gyra tette, majd kil�pett az ablakon. �tsuhant az �jjeli kertben, a hold kerek k�pe vigyorogva n�zte �ket. Azt�n a szent�lybe l�pett. Ott megpillantotta Mido kivasalt �s frissen mosott ruh�it, amiben a k�z�pkorba szokott menni. Lehajolt �s a s�t�tk�k nadr�got, a feh�r inget, a k�penyt �s a kend�t is felvette, majd a pizsam�s Midora ter�tette. Azt�n �tl�pett az �tj�r�n.

Mikor bel�pett a v�r�s dereng�sbe a l�ny r�snyire nyitotta �lmos szemeit. Azt�n elmosolyodott, �s halkan megsz�lalt. F�lig nyitott szemmel, alig �rthet�en de besz�lt:

-          Milyen sz�p �lom… Sesshoumaru… B�rcsak veled maradhatn�k… Nem akarok fel�bredni… - azzal visszahunyta a szem�t �s tov�bb aludt.

A d�mon egy percre meg�llt �s n�zte az alv� Midayoit. Azt�n tov�bb indult �s kil�pett a tiszt�sra. Mikor ki�rt az alakja k�kesen felragyogott, majd sz�pen lassan kis f�nyes g�mbb� v�ltozott �s felreppent az �gbe. M�r egy �r�ja rep�ltek, de a java m�g vissza volt. Rint �s Jakent csak p�r kilom�terre hagyta a szent f�ldekt�l, �s � is, mikor idefele sz�llt vagy 2 �r�t rep�lt. A hold lassan kezdett elt�nni a nyugati �gbolton. Midayoi mozgol�dni kezdett, a keze libab�r�s lett �s kicsire �sszeh�zta mag�t. „F�zik” – gondolta a d�mon �s leereszkedett a f�ldre. Ott egyik kez�be fogta a l�nyt, m�sikkal lekanyar�totta a pr�met a v�ll�r�l, majd k�rbetekerte vele Midot. Azt�n �jra felrep�lt a csillagos �gboltra.

Nem t�l r�g �ta rep�ltek, a l�ny �jra mozgol�dni kezdett, s�t ki is nyitotta a szem�t. A d�mon sz�ve akarva akaratlan nagyot dobbant. M�g nem k�sz�lt fel Mido reakci�j�ra, �s ha most itt a felh�k k�zt ordib�lni kezd vele… De a l�ny csak hitetlenkedve n�zett maga el�. Azt�n kih�zta az egyik kez�t a pr�m al�l, �s �mulva meg�rintette Sessh arc�t. Mikor el�rte r�m�lten visszakapta, �s �sszer�ncolta a szem�ld�keit, majd megd�nt�tte a fej�t:

-          Nem �lmodom? – suttogta.

Sesshoumaru nem n�zett r� csak visszatakarta, �s mag�hoz szor�totta. Mido szeme k�nnyesedni kezdett �s m�g mindig hitetlenkedve n�zte a gy�ny�r� arcot �s az elsuhan� csillagokat. Azt�n az egyik k�nnycsepp leg�rd�lt �s a d�mon karj�ra cs�ppent. Mido meg akart sz�lalni de nem ment. Azt�n meg�rzett valami hihetetlen aur�t. A tisztas�g akkora erej�t, hogy a l�legzete is el�llt. El�re n�zett �s megpillantotta a Hakureizan-t, a szent hegyet. Sessh ereszkedni kezdett �s egy tiszt�son �rt f�ldet. Egy par�nyi t�bort�z mellett Jaken, Aun �s Rin aludt. A d�mon letette a n�t, nagyon finoman a f�ldre, �s feljebb h�zta rajta a pr�met. Mido nem tudott megsz�lalni, csak csorogtak a k�nnyek a szem�b�l. Sessh lehajolt hozz� �s kih�zta a hajsz�lakat a szem�b�l:

-          Egyszer majd meg�rtesz… - suttogta, hogy az alv�kat fel ne keltse, majd elindult az erd� fel�.

R�videst elt�nt a l�ny szeme el�l. Mido s�rni kezdett, de � maga sem tudta eld�nteni most mit�l. Semmif�le f�jdalmat nem �rzett, s�t. A tudat hogy a d�mon �rte j�tt. Azt�n �rezte, hogy egy id� ut�n k�ptelen s�rni �s a k�nnyei is el�lltak. Majd mosolyogva, de k�nnyes szemekkel �jra �lomba mer�lt.

Reggel �ktelen vis�t�sra �bredt:

-          Midayoi! – vis�totta Rin boldogan �s az �ppen fel�l� l�ny nyak�ba ugrott, �gy hogy led�nt�tte azt.

-          Rin, de j� �jra l�tni t�ged! – �lelte �t a l�nyt Mido.

-          Annyira agg�dtam! Nem tudtam, mi van veled �s Sesshoumaru nagy�r teljesen mag�ba zuhant, miut�n elment�l. Nem mutatta, �s nem is l�tszott rajta, de ha a szem�be n�zt�l… �gy f�ltem hogy mi lesz ebb�l!

-          M�g � �rezte rosszul mag�t? Akkor �n mit mondjak… - v�laszolta Mido, ink�bb csak mag�nak.

-          Tal�lkoztunk Inuyash��kkal �s Sesshoumaru nagy�r �s Inuyasha laposra vert�k egym�st. Mondjuk ink�bb Inuyasha Sesshoumaru nagyurat, mert � annyira sem volt k�pes koncentr�lni, hogy el�h�vja azt a k�k vill�mot a kardj�b�l. Persze megjelent Kagome aki meg annyiszor mondta ki, hogy „Fekszik!” hogy Inuyasha meg rosszabbul n�zett, ki mint ha Sesshoumaru nagy�r eltal�lja a vill�mokkal. Azt�n meg k�l�nv�ltunk, de m�g Inuyasha ut�na sz�lt a nagy�rnak valamit r�lad, hogy n�lk�led semmit sem tud, mert hogy elvette egy n� az esz�t vagy valami ilyent. Na erre viszont Inuyasha megkapta a hi�nyolt k�kes iz�ket, �s el�g rosszul n�zett ki ut�na. Ez volt tegnap el�tt. Azt�n �jra tal�lkoztunk azzal a furcsa l�nnyal, �s besz�ltek a nagy urammal, igaz hogy csak p�r sz�t, de r�lad besz�ltek, arra tiszt�n eml�kszem. Az a sz�p l�ny azt mondta, hogy a nagyuram kegyetlen, mert neked sz�nta azokat a mondatokat �s neked kell k�teless�gtud�nak lenned, nem neki k�zbe avatkozni. A nagy urunk meg azt mondta, hogy � meg nem akarja �gy v�gezni, mint az �ccse, ami nem tudom, hogy mit jelent, ezen a l�ny nagyon elszomorodott �s elment, de azt mondta Sesshoumaru nagy�rnak, hogy ak�rmit is tesz megtal�lta a v�gzet�t. Azt�n j�ttek azok a feh�r hossz� l�nyek �s elvitt�k �t, azt�n Sesshoumaru nagy�r meg elt�nt tegnap este. �s ma arra �bredtem, hogy �jra velem vagy! V�gre van megint p�tapuk�m meg p�tanyuk�m. – Rinb�l meg�ll�s n�lk�l �ml�ttek a szavak, Midayoi csak figyelmesen hallgatta.

-          �rtem. Sesshoumaru hova ment? – k�rdezte gondolataiba mer�lve.

-          Nem tudom, de azt mondta, teljes�ti a k�v�ns�god, addig, am�g nem kell harcolnunk, addig t�vol marad, hogy ne okozzon f�jdalmat neked! Vagy valami ilyent �zent.

-          Hogy ne okozzon f�jdalmat? – ism�telte meg Mido.

-          Igen. �n l�ttam, hogy miut�n elment�l Sesshoumaru nagy�r ut�nad ment. Azt�n egy levelet olvasott el vagy 1000szer az ut�na k�vetkez� �jszaka. Nem tudom, mi t�rt�nik, de azt akarom, hogy ti boldogok legyetek. – Rin k�zben a ruh�ja alj�t gy�r�gette.

-          Indulnunk kellene a hegy fel�! – sz�lt k�zbe az okoskod� Jaken.

Midayoi felkelt �s megpillantotta maga mellett a ruh�it. Elb�jt egy bokor m�g� �s �t�lt�z�tt, a pizsam�j�t pedig kis batyuban a h�t�ra k�t�tte. Elindultak. Eg�sz nap gyalogoltak, mert az egyre tisztul� t�rben Aun nem akart felrep�lni. A nap v�g�re Jaken is nagyon rosszul n�zett ki. A k�t l�ny �gy d�nt�tt meg�llnak. T�bort vertek �s pihenni t�rtek. Midayoi eg�sz nap �rezte hogy Sesshoumaru k�veti �ket, de pr�b�lt nem figyelni r�. Egyel�re tiszt�zni akarta a saj�t �rz�seit. Mindannyian lefek�dtek �s el is aludtak.

Reggel nem sokkal napkelte ut�n �bredtek, megreggeliztek, ami p�r �szi bogy�b�l �s friss v�zb�l �llt majd tov�bb indultak. Midayoinak k�l�n�s �rz�se t�madt. H�rtelen t�bb �kk�szil�nkot is �rzett. N�gy bemocskolt szil�nkot egy helyr�l, egy j�val nagyobb egys�geset azok fel� k�zeledni. �s egy tiszta �s vak�t�an csillog� szil�nkot. Mido megtorpant, majd alakot v�ltott. A t�bbiek n�m�n figyelt�k.

-          Maradjatok le, de ne t�lzottan! Jaken vigy�zz Rinre! – utas�totta a kis gn�mot.

-          Hogy mer�szelsz nekem parancsolgatni? – h�borodott fel a kis d�mon.

�m nem tudta folytatni, mert valahonnan egy pontosan elhaj�tott k� �gy fejbe v�gta, hogy elborult.

-          Igen is nagyuram! – ny�gte mik�zben forgott vele a vil�g.

Mido elh�zta a sz�j�t, majd futva elindult a szil�nkok fel�. F�l�ton puskapor szaga csapta meg az orr�t, �s hallotta a tompa robban�sokat. M�g jobban rohanni kezdett, �s �jra az a furcsa elsuhan� mozg�s lett a v�ge. Azt�n megpillantott egy falut. Azt�n egy csom� embert k�zt�k gyerekeket. Sz�rny� k�p t�rult a szeme el�. Inuyasha a kardja n�lk�l puszta k�zzel egy emberrel harcolt. Annak a tork�ban egyre jobban elfeketedett egy �kk�szil�nk. Azt�n megpillantotta az eszm�letlen Kikyout ahogy fel� tart valami ac�lb�l k�sz�lt szerkezet, rajta pedig egy n�szer� ember is �lt. A masin�ban �s a n�i ruh�s f�rfiben is volt egy �kk�szil�nk. Azt�n m�g egy �kk�szil�nkos embert l�tott, amint egy t�zkarik�ban fogva tartja Kagom��ket. Sango meglend�ti a csontt�r�t, �s utat nyit a l�ngtengerben a szerzetesnek, aki az eszm�letlen papn� fel� rohan. A g�pszerkezet belegyors�t, Mido lehetetlennek tartotta, hogy Miroku id�ben oda�rjen. H�trany�lt a tegez�be az �j��rt �s egy ny�l �rt. Lass� m�lt�s�gteljese mozdulattal kifesz�tette, egy pillanatig c�lzott, majd elengedte a h�rt. A vessz� felragyogott �s egyenesen a hatalmas ac�lmasina fel� sz�llt �s k�zte meg a papn� k�z�tt a talajba f�r�dott. Miroku el�rte a m�g mindig magatehetetlen Kikyout �s elr�ntotta. Ek�zben azonban mindenki a ny�l kil�v�je fel� n�zett. Midayoi �jabb vessz�t tett a h�rra �s a Sangot, Kirar�t �s Kagom�t k�rbe�lel� l�ngtengerre c�lzott. A ny�l elsz�llt �s a l�ngok megsz�ntek. A t�zet t�pl�l� �kk�szil�nkos f�rfi Midora n�zett, majd a n�i ruh�s t�rs�ra ki�ltott:

-          Jankotsou! Megmozduln�l?

-          Igen is Renkotsou, hab�r �n Inuyash�val vagy azzal az �des h�v�s b�ty�val akarn�k harcolni! - de az�rt leugrott az ac�l masin�r�l �s Mido fel� indult.

-          Ginkotsu! Te addig rombold le a falut! Suikotsu te meg ne j�tszadozz azzal a korccsal! �ld meg! Nem �r�nk r�! – a vas g�p �s az ac�l karmos biccentett �s elkezdte feladat�t.

Ek�zben a n�i ruh�s a l�ny k�zel�be l�pett �s meglend�tette a kardj�t. Mido �rezte valamilyen k�l�nleges t�mad�sra, sz�m�tson, de nem tudta milyenre. �m miel�tt Jankotsou elind�thatta volna a k�gy�kardot egy z�ld energiaostor fel� csapott, �gy k�nytelen volt arr�bb ugrani.

-          O! H�t te is megj�tt�l! – ki�ltotta, szemei kikerekedtek az �r�mt�l �s egyik kez�t a sz�ja el� kapta.

-          Sesshoumaru, te ebbe ne sz�lj bele! – kiab�lta d�h�sen Mido – Egy ilyen t�lf�t�tt k�lyh�t egyed�l is le tudok gy�zni!

A d�mon megr�ntotta a v�ll�t, visszasz�vta az energia ostort �s h�tat ford�tott. Jankotsou s�rt�d�tten h�zta el a sz�j�t.

- Egy kis l�ny lek�lyh�zott! – majd a t�voz� d�mon fel� pillantott – Dr�ga Sesshoumaru nagy�r, te m�g ne menj el! – kiab�lta �s a k�gy�kardal a f�rfi ut�n csapott.

De Midayoi gyorsabb volt, egy mozdulattal k�z�j�k ker�lt, kih�zta az ikerkardokat a h�t�ra er�s�tett h�velyb�l �s egy k�nnyed mozdulattal, vissza�t�tte. Alig fejezte be a v�dekez�st m�r is t�madt. A kardok felizzottak � belev�gott a s�rg�n kavarg� p�r�ba �s az �rv�ny Jankotsou fel� sz�guldott. Sajnos � sem volt rest kit�rt a t�mad�s al�l, az a t�volban sz�tt�pett p�r f�t �s bokrot majd elhalt. De itt meg�llt a k�zt�k foly� csata.

Ginkotsou, az ac�l monstrum bomb�zni kezdte a falut. K�zben Inuyasha a f�ldre ker�lt �s Suikotsu karmai megcsillantak a t�zben. Midayoi r�m�lten n�zett k�rbe. Miroku az �jult Kikyout pr�b�lta biztons�gos helyre vinni. Sango �s Kagome r�m�lten figyelte csak a k�zj�t�kot. Az �ket sakkban tart� Renkotsou t�rsaira kiab�lt.

-          Ideje indulnunk!

Jankotsou egy mozdulattal m�r az ac�l monstrumon �lt. Renkotsou �g� ac�lh�l�kat k�ld�tt a k�t l�ny fel�, de Sango sikeresen v�dte a csontt�r�vel. A f�rfi �jra t�madt de f�l szem�vel az Inuyash�val k�zd� t�rs�t figyelte, aki valami�rt t�tov�zott.

-          �ld m�r meg! – kiab�lta mik�zben a visszavonul� ac�lg�pre ugrott fel

-          Suikotsu-sama! Mit csin�lsz? – k�rdezt�k a k�zelben �ll� gyerekek.

-          Takarodjatok! – �v�lt�tte a k�rdezett, de Mido tiszt�n l�tta hogy az �kk�szil�nk a tork�ban tisztulni kezd.

-          Suikotsu-sama! - suttogt�k a gyerekek.

Kagome viszont nem gondolkodott tov�bb. Nyilat vett el� �s Suikotsura c�lzott. �m m�g miel�tt a vessz� c�lba tal�lhatott volna a f�rfi �sszeesett. Inuyasha egy sz�kken�ssel talpon volt �s a mellette f�ldbef�r�dott Tessaig��rt ny�lt. �m mire t�mad��ll�sba �llt, t�rsukat �sszeszedve mind a n�gyen elt�ntek.

-          A nyomorultak! Megint elfutottak! – ord�totta, majd elrakta h�vely�be a kardj�t.

Mido is k�vette a p�ld�j�t, �s Kagom��k fel� indult. A h�rom l�ny egy r�vid mosollyal �dv�z�lte egym�st majd mindannyian Inuyasha fel� fordultak. A hanyou csak �llt egy darabig �s az �lettelen Kikyout n�zte. Miroku a l�ny mellett �llt �s a fej�t cs�v�lta. Azt�n Inu elindult a magatehetetlen l�ny fel�. Mido �rezte, ahogy Kagome sz�ve kihagy egy dobban�st. A l�nyra n�zett, majd � is a papn� fel� indult. Mindannyian odamentek �s n�m�n figyelt�k. Inuyasha mell� guggolt �s n�m�n v�rt�k mikor �bred fel a papn�. Midayoi feln�zett az �gre �s �les szeme egy furcsa feh�r gy�kszer� rep�l� l�nyt l�tott meg. Meg�rintette Kagome v�ll�t �s a l�nyre mutatott.

-          Az mi? – k�rdezte.

-          L�lekrabl�. – v�laszolta a l�ny t�m�ren, azt�n Inuyash�ra n�zett �s neki mondta a tov�bbiakat – Inuyasha! Kikyounak nem tudnak a Hakureizan akad�lya miatt lelkeket hozni a l�lekrabl�i. Ki kell vinned innen �t.

A hanyou nagy szomor� szemeivel Kagom�ra n�zett, majd �lebkapta az �jult Kikyout �s elindult vele. A t�bbiek k�vett�k, de csak tisztes t�vols�gb�l. Miroku �s Mido legh�tul halkan besz�lgettek:

- K�rlek, mond el mi t�rt�nt itt? – kezdte a l�ny.

- Az a n�gy ember felt�masztott halottak. R�gen zsoldos katon�k voltak, h�bor�r�l h�bor�ra j�rtak, �m az erej�k v�g�l t�l nagy lett �s csapd�ba csalt�k, majd kiv�gezt�k �ket. Lev�gt�k a fej�ket �s eltemett�k �ket. Naraku az �kk�szil�nkokkal fel�bresztette �ket, �s most az � zsoldosai. Naraku itt bujk�l a szent f�ldeken, �s a 7 zsoldosnak kell feltartania benn�nket.

- �rtem. De ezek csak 4en voltak?

- Igen. Am�g nem tal�lkoztunk Kouga a farkas szellem meg�lt egyet, �s Sesshoumaru is meg�lt egyet. Ezzel az �let�nket mentette meg, mert mi s�lyosan megm�rgez�dt�nk. Ha � nem �li meg a m�regkever�t meghalunk. Mondjuk �gy is k�zel voltunk hozz�. De h�la Myog�nak, �s Shippounak �letben maradtunk. Ez tal�n 3 napja t�rt�nt. Az�ta �ld�zz�k a Sichinitait.

- K�sz�n�m, most m�r mindent �rtek. De v�rj! Ez is csak 6 ember?

- Igen. Val�sz�n�leg a vez�r�k m�g hi�nyzik. – r�ncolta �ssze a homlok�t a szerzetes.

Nem tudt�k folytatni a besz�lget�st, mert ki�rtek az akad�lyb�l. Inuyasha lerakta Kikyout egy fa t�v�be �s mell� guggolt. Azonnal megjelentek a l�lekrabl�k �s lelkeket adtak az al�lt l�nynak. Azt�n Kikyou kinyitotta a szem�t �s k�rben�zett. El�sz�r Inuyash�ra, majd a f�jdalmasan f�lre n�z� Kagom�ra. Azt�n a h�tt�rben �ll� szerzetesre, szellemirt�ra, majd v�g�l Midayoira.

-          Sz�val visszaj�tt�l? – k�rdezte. A t�bbiek csak �rtetlen�l figyelt�k a kibontakoz� p�rbesz�det.

-          Mondhatjuk �gy is. – v�laszolta t�m�ren a l�ny.

-          Ugye tudod, hogy � f�lre �rtett engem?

-          Ha te mondod, de legal�bb felnyitottad a szemem.

-          Ne besz�lj bolonds�gokat. �n hi�ba sz�ltam, t�l k�s�. Csak arra figyelj, hogy ne k�vesd el te is azt a hib�t, amit �n. Ebb�l minden mikonak tanulnia k�ne. – s�hajtott a papn� �s fel�lt.

-          Ti meg mir�l besz�ltek? – k�rdezte halkan Inuyasha.

-          Nem a te dolgod, de k�sz�n�m hogy megmentettetek! – v�laszolta Kikyou, fel�llt de m�g nem kapott el�g lelket. Inuyasha elkapta, Kagome viszont akarat�n k�v�l halkan feljajdult.

-          Ne mozogj m�g! Ink�bb mond el m�rt vagy itt!

-          Tudod j�l Inuyasha! �ppen az�rt ami�rt mindannyian. H�t �sszegy�lt�nk! – s�hajtott a n� – A szellemirt�, a szerzetes, a miko �s a hanyou egyik oldalr�l. A farkas d�mon �s falk�ja a m�sik oldalr�l. Sesshoumaru nagy�r �s a m�sik miko szint�n itt van. �s �n is itt vagyunk. Ugyan az�rt a c�l�rt k�zd�nk.

-          Kikyou mondtam neked, hogy nem kell harcolnod! – fakadt ki Inuyasha. A l�ny elh�zta a sz�j�t �s felegyenesedett.

-          Tegyed, meg ami t�led telik, de a v�gzeted sz�l�tani fog, �ppen �gy, mint a t�rsaidat. Ti is �rzitek, Kagome, Midayoi?

-          Mire gondolsz? – k�rdezte Mido halkan.

-          A gy�ny�r� cs�nya, ahogy a cs�nya is gy�ny�r�. A j� rossz, ahogy a rossz is j�. Az �let hal�l, ahogy a hal�l is �let… K�sz�n�k mindent! – azzal fel�llt �s elindult.

Senki nem, mert ut�na sz�lni. M�g ott csengett az utols� mondat a f�l�kben, amikor pedig m�r Kikyou messze j�rt. Azt�n mozgol�dni kezdtek. Inuyash��k t�bort vertek. Csendben megvacsor�ztak, Midayoi is b�s�gesen evett, de az �tel egy r�sz�t elrakta. Azt�n megk�sz�nte az �telt �s m�g miel�tt b�rki b�rmit mondhatott volna neki elindult. A kis csapat halkan besz�lgetni kezdett, majd mindenki nyugov�ra t�rt.