XI.          A P�rduc Szellem T�rzs pusztul�sa

M�g s�t�t volt. A nap m�g nem kelt fel, de a csillagok m�r halv�nyultak az �gen. 6 d�mon �s 3 ember sietett az erd� f�i alatt. Legel�l egy piros ruh�s hanyou ugr�lt f�r�l f�ra. Ut�na egy p�nc�los, ez�sthaj� szellem suhant k�nny� l�ptekkel. M�g�tte egy s�rk�nyl� nyerg�ben egy kisl�ny egy r�ka d�mon k�ly�k �s egy z�ld kistermet� szellem �lt. M�g�tt�k k�t ember, egy szerzetese �s egy szellemirt� futott. A l�ny l�ba mellett egy kis t�zmacska szaladt. A cica mikor megunta, hogy apr�cska l�baival alig b�rja tartani a l�p�st fell�ngolt, majd nagy szellemmacsk�v� v�ltozva kocogott gazd�ja mellett.

M�r lassan �r�k �ta haladtak �gy, a nap is felkelt a keleti hegyek felett. A kis csapat pihen� n�lk�l futott. A nap egyre feljebb v�ndorolt az �gen. Sango �s Miroku m�r Kirara h�t�n �ltek, a macska d�mon �s a s�rk�ny l� pedig m�r nem f�rasztott�k magukat fut�ssal. F�l m�terrel a f�ld felett rep�ltek. Inuyasha �s Sesshoumaru viszont csak egyre jobban fokozt�k a temp�t. Hi�ba telt az id�, �s hagyt�k el az erd�t, egyre s�t�tebb lett. Fekete v�szj�sl� fellegek al� �rtek. Az �len halad� Inuyasha megtorpant, b�tyja be�rte �t:

-         Sesshoumaru! Ez ugye nem az, amire �n gondolok? – k�rdezte, �s Inu h�t�n v�gig futott a hideg.

Sesshoumaru nem v�laszolt, csak halkan morogni kezdett. Egy dombtet�n �lltak. Alattuk a v�lgyben hatalmas palota v�ros fek�dt. K�rbe m�teres pal�nk v�dte a v�rost, de minden hidegnek kihaltnak �s h�tborzongat�nak t�nt. A testv�reket be�rt�k Aun �s Kirara utasai is.

-         Ez h�tborzongat�! – suttogta Sango.

-         Mennyien lehetnek ezek? – k�rdezte Miroku. Kirara k�zben halkan f�jni kezdett.

-         T�bb sz�zan! Ennyien m�g soha nem voltak! – v�laszolta Sesshoumaru.

-         De mit akarnak? – k�rdezte Shippou.

-         Elfoglalni az �sszes tartom�nyt! De Kelet mindig h�siesen helyt �llt! Most sem lesz m�sk�pp! – morogta Sesshoumaru, �s keze m�r g�rcs�sen szorongatta a Toukijin markolat�t.

-         Sz�val el akarnak foglalni mindent? – k�rdezte a szerzetes.

-         Igen. �s nincsen az, az er�, ami ennyi d�mont meg�ll�tana! – v�laszolta Sango.

-         Felejtsd el! K�tszer m�r alul maradtak! Most az utols�t is sz�tt�pem! – v�laszolta Sessh �s kih�zta kardj�t a h�vely�b�l, majd nyugodt lass� l�ptekkel elindult a v�rosfal fel�.

-         V�ljunk sz�t! Ha j�l gondolom 4 kapuja, van ennek a v�rosnak! – ki�ltotta le az id�k�zben felr�ppen� Kirara h�t�r�l Sango. – Kouga most ment a farkasokkal a d�li kapuhoz. Sesshoumaru az �szaki, mi a nyugatin, Inuyasha pedig az keleti kapun pr�b�ljon meg bet�rni!

Sessh h�tra fordult �s b�lintott.

-         �s vel�nk mi lesz? – k�rdezte Shippou r�m�lten.

-         R�nk majd vigy�z Aun �s Jaken-sama! – v�laszolta halkan a kis Rin.

Shippou csak b�lintott �s a k�t gyerek �sszeb�jt a s�rk�nyl� h�t�n. Aun horkantott �s megr�zta a fej�t b�lint�s k�pen.

Kirara nyugatra vette az ir�nyt h�t�n a szerzetessel �s a szellemirt� l�nnyal. Inuyasha fut�snak eredt a keleti kapu fel�. Sessh pedig m�r megk�zel�tette az �szakit. Kez�ben megvillant a kard �s a kapu m�r romokban hevert. A f�st�lg� romok k�z�tt egy z�ldesk�k haj�, v�kony emberszer� n� jelent meg. Kez�ben szint�n kard csillogott:

-         Sesshoumaru! �r�l�k, hogy elj�tt�l! A Mester engem k�ld�tt hogy fogadjalak!

-         Te m�g �lsz? – k�rdezte unottan a d�mon – De ne f�lj nem sok�ig! – �s a n� ellen indult.

Ek�zben Inuyasha el�rte a keleti kaput. El�h�zta a Tessaig�t, suhintott �s a sz�lbord�k sz�tt�pt�k a falat, a kaput �s a k�zeli h�zakat is. A hanyou fut�snak indult. Alig �rt az els� utca fel�re, h�rtelen leveleket �s vir�gokat sodort fel� a sz�l. Egy sz�ke selyemruh�s l�ny �llt el�tte:

-         Sz�val te lenn�l Inuyasha, Sesshoumaru f�lv�r �ccse? – k�rdezte.

-         Neked az legyen mindegy! Takarodj az utamb�l! – morgott a hanyou.

-         Milyen udvariatlan vagy! – s�hajtott a l�ny �s aranysz�n� p�rt sz�rt sz�t a leveg�ben.

Inuyasha l�t�sa �s szagl�sa felmondta a szolg�latot, a l�ny t�madt. De hanyou elugrott. Azt�n h�rtelen Inuyasha l�t�sa megjavult, de r�m�lten vette �szre, hogy t�mad�ja megsokszoroz�dott. Mindenfel� belev�gott a sz�lbe, de a l�tom�sok ellen�lltak a t�mad�snak.

Sango �s Miroku ekkor sz�llt el a v�ros felett. Fejcs�v�lva n�zt�k Inu m�k�d�s�t:

-         Szerinted ennek valami baja van? – k�rdezte Miroku.

-         Ott �l egyhelyben az a l�ny, Inuyasha meg �ssze-vissza k�ldi a sz�lbord�kat.

-         Az � dolga! Majd kital�l valamit! Mi foglalkozzunk a nyugati kapuval! – v�laszolta v�ll r�ntva Miroku.

-         Rendben! Gyer�nk Kirara! – n�zett a macsk�ra a l�ny.

Elsz�lltak a v�ros t�bbi r�sze felett, �s mindenhol v�r�s szem� macsk�kat l�ttak. M�r k�zel j�rtak a nyugati kapuhoz, amikor is t�zcs�va h�zott el mellett�k. Kirara kiker�lte a t�zet �s huppanva f�ldet �rt a kapunk k�v�l. Sango meglend�tette a csontt�r�t, majd a kapu fel� haj�totta:

-         Hiraikotsu! –ki�ltotta �s a csontbumer�ng lerombolta a kaput, �m ahogy visszat�r� �v�re �rt egy v�r�sen izz� t�zcs�va k�vette a fegyvert.

A Hiraikotsuban nem tudott komoly k�rt tenni, de elterelte �s a l�nyt�l m�terekre f�r�dott a f�ldbe. A k�vetkez� pillanatban �jabb cs�va �rkezett egyenesen Sango fel�. A l�ny �rtetlen�l �llt, �s az utols� pillanatban ugrott be el� Kirara. A macska l�ba k�r�l lobog� par�nyi t�z fellobbant �s elnyelte a t�mad�st.

- �gyes vagy Kirara! – ki�ltott a Miroku – Gyer�nk Sango!

A szellemirt� b�lintott �s kih�zta a f�ldb�l fegyver�t. M�regmaszkj�t felh�zta, �s t�rsaira n�zett:

- Mire v�runk? – k�rdezte, �s elhaj�totta a csontt�r�t. Felpattant Kirara h�t�ra, m�g� �lt a szerzetes �s a kicsap� l�ngcs�v�ban el�re indultak. Kirara �jra „l�ngra lobban” de a biztons�g kedv��rt Miroku is l�trehozott egy akad�lyt a botj�val. A v�r�s t�zben s�v�t�st hallottak �s a bumer�ng t�rt vissza. Sango k�nnyed�n kirakta a kez�t �s egy csukl� mozdulattal m�r vissza is k�ldte a fegyver�t. �k is ki�rtek a t�zb�l. El�tt�k egy v�r�s t�si haj�, hossz� macskafarkas l�ny �llt. R�juk vigyorgott �s a mellette lev� macsk�kra �s t�rsai tetem�re n�zett:

- Nem is rossz! De itt a v�ge! – ki�ltotta, �s mindannyian t�mad�sba lend�ltek.

Kouga ugyanekkor meg�llt a d�li kapu el�tt. Hakakku �s Ginta j�val k�s�bb a farkasok t�rsas�g�ban �rt�k csak �t utol. A k�t d�mon lihegve �llt meg vez�r�k mellett.

-         Lass�ak voltatok! – mordult r�juk Kouga.

-         De Kouga! Te vagy t�l gyors! – v�laszolta m�g mindig zih�lva Hakakku.

-         Pontosan! M�g a farkasaink is kif�radtak! – f�zte tov�bb Ginta.

-         Nem �r�nk r� erre! Kagome bent van. Inuyasha m�r itt van n�zett a s�rg�n villog� keleti oldalra. S�t Sesshoumaru is, �s az �szakon cik�z� k�k vill�mokat n�zte, �s azok ott val�sz�n�leg a haland� bar�taik, ahol a t�z �g. Sz�val fi�k nek�nk is k�zbe k�ne sz�lni!

-         Igazad van Kouga! Nem hagyhatod, hogy Kagom�t Inuyasha mentse meg!

A farkas d�mon m�r nem v�laszolt csak megvillantak a l�baiban az �kk�szil�nkok �s fut�snak eredt. Majd el�re ugrott �s ber�gta a hatalmas fa kaput. A kapu maradv�nyai k�z�tt egy nagy alak jelent meg. Hatalmas h�storony, 2 m�ter magas macska volt. Lomh�n kil�pett �s az �gre n�zett. A homloka k�zep�n megcsillant valami �s vill�mok sz�ntott�k fel a f�ldet. Kouga minden vill�m el�l elmenek�lt, �s morogva bekapcsol�dott � is a harcba.