X. K�l�n utakon

M�g �ppen hogy csak hajnalodott. Midayoi agya m�k�d�sbe l�pett. A l�ny megmozdult majd kinyitotta a szem�t. Sessh m�g aludt, � pedig a karjaiban fek�dt. Teljesen ruha n�lk�l. R�m�lten r�ntotta mag�ra a feh�r pr�met. Erre m�r a d�mon is fel�bredt. Kinyitotta sz�p s�rga szemeit, �s k�rd�n n�zett a l�ny r�m�lt arc�ra.

-         Mi a baj? –k�rdezte.

-         Csak furcsa volt �gy �bredni. �s egy percre nem eml�keztem, hogy megt�rt�nt-e, az elm�lt �jszaka.

-         M�rt f�lsz ennyire? – k�rdezte a d�mon, mik�zben a m�r visszafek�dt l�ny karj�t simogatta. Mido elpirult:

-         Igaz�b�l nem tudom. Tal�n, mert m�g soha nem voltam �gy egy�tt f�rfival.

-         �rtem. - v�laszolta a d�mon �s tov�bb simogatta a l�ny karj�t- Meg gondolom f�lsz a csal�dod reakci�j�t�l!

-         Ezt honnan veszed? – k�rdezte meglepetten a l�ny.

-         Nem egyszer hallottam az any�d �s az � anyj�t veszekedni. Tudt�k hogy mi, el�bb ut�bb… �desany�d ki volt borulva, de belet�r�dtek abba is, amikor elhoztalak. Pedig az volt a r�geszm�j�k hogy nekem nincsenek �rz�seim, �s hogy ki foglak haszn�lni. Testileg �s lelkileg is. – mes�lte teljesen k�z�mb�sen a d�mon.

-         Sesshoumaru ez komoly?

-         Szerinted mondan�m, ha nem? - k�rdezte Sessh.

-         H�t pedig akkor t�bbsz�r�sen nagyot t�vedtek. Mert neked igen is vannak �rz�seid - n�zett a d�mon szem�be a n� - M�g soha de soha nem volt velem senki ennyire gyeng�d �s figyelmes! Lehet hogy d�mon vagy, de att�l m�g t�ged is lehet szeretni. Mert �n nagyon is k�pes vagyok erre. �s tudod mit, ha egy ilyen j� k�p� pasi akar kihaszn�lni, h�t akkor legyen! – mosolyodott el a v�g�re Midayoi.

Sesshoumaru nem v�laszolt csak mag�hoz h�zta �s megcs�kolta a l�nyt. M�g sok�ig fek�dtek �s besz�lgettek, vagy jobb�ra csak n�zt�k egym�st �s cs�kol�ztak.

Azt�n felj�tt a nap is, �s k�nytelenek voltak visszaindulni. Midayoinak esz�be jutott hogy nem ment haza m�lt reggel, de mivel m�rges volt nagyanyj�ra �s anyuk�j�ra, �gy gondolta r� �r m�g, azzal hogy haza mennyen.

Fel�lt�ztek �s k�z a k�zben s�t�ltak vissza a faluba. Ahogy kil�ptek a hajnali napf�nyben az erd�b�l, megpillantott�k a k�z a k�zben s�t�l� Inuyash�t �s Kagom�t. Sesshoumaru megtorpant. Mido r�n�zett �s elengedte a d�mon kez�t. Sessh h�l�san r�mosolygott �s megsz�lalt:

-         Bocs�ss, meg! Tudod erre m�g… - kezdte, de Mido k�zbev�gott.

-         Ne mondj semmit! �rtem! Nem haragszom, hiszen te is meg�rtett�l engem �jjel! – Mido egy gyors cs�kot nyomott a szellem sz�j�ra �s megindult.

Volna, de Sessh visszar�ntotta. A l�nyt egy f�nak t�masztotta �s megcs�kolta. Hosszan �lelkeztek, m�g nem �jra elindulnak. Addigra m�r Inuyasha �s Kagome a kunyh�ban voltak. Mikor a d�mon �s l�ny bel�pett mindenki fel�j�k fordult. Inuyasha nem b�rta ki hogy ne sz�laljon meg:

-         Hol t�lt�tt�tek az �jszak�t? – k�rdezet vigyorogva.

-         Semmi k�z�d hozz� �csi! – mordult r� Sesshoumaru.

-         Pedig szerintem nincsen olyan testr�szed, ahol nem �rezn�m a l�ny szag�t! – vigyorgott kitart�an a felt�n�en j�kedv� hanyou.

-         Akkor legal�bb rajtam csak az � szaga van. De tudn�d bel�led milyenek, j�nnek m�g. Biztosan csak az�rt viselnek el, ezek a haland�k mert nem t�l j� a szagl�suk.

Inuyasha csak h�pogni tudott, de a sarokb�l hallatszott a t�bbiek halk kuncog�sa. Shippou �s Rin alig tudt�k visszafogni a nevet�st. Ahogy a k�t fiv�r veszekszik, �s r�ad�sul, ahogy Inuyasha folyamatosan alul marad a sz�csat�kban is.

-         Azt akarod mondani, hogy b�d�s vagyok? – kiab�lt Inu.

-         Ha csak az lenn�l! – s�hajtott �s elindult a kunyh� belsej�ben a kuncog� Rinhez.

-         J�l aludt�l? –k�rdezte.

-         �n igen? �s te Sesshoumaru nagy�r? – k�rdezte a kisl�ny �rtatlan n�z�ssel.

Sesshoumaru szem�ld�ke �sszer�ncol�d�t �s tekintete Jakent kereste. Sz�val nem csak k�pzelte, hogy Rin illat�t �rzi a vissza�ton. A kis gn�m r�m�lten h�zta �ssze mag�t, Sessh szeme megvillant.

-         Nagyuram ne haragudj r�m! �n nem akartam semmi rosszat! – hebegett-habogott a r�m�lt Jaken.

-         Ne b�ntsd �t Sesshoumaru nagy�r! – kezdett k�ny�r�gni Rin is – Vigy�zott r�m, �s t�nyleg nem l�ttunk mi semmit!

Sessh keze �k�lbe szorult �s olyat levert a z�ld kis d�monnak hogy az hason cs�szva sz�nk�zott ki a h�zb�l. A t�bbiek, m�g Mido �s Rin is alig tudt�k visszafogni az el�t�r� nevet�st. Azt�n a fulladoz� Inuyasha odasz�lt a b�tyj�nak:

-         Az�rt ez m�r t�lz�s, mi legal�bb Kagom�val nem vissz�k magunkkal Shippout! – kezdte de, a mondatott m�r nem tudta befejezni, mert Kagome m�rgesen felpattant �s a hanyoura ord�tott:

-         Inuyasha! Fekszik! Fekszik! Fekszik, fekszik, fekszik! – kiab�lta. Szeg�ny Inu minden egyes alkalommal egyre m�lyebbre s�llyedt, azt�n Kagome Sesshoumarura n�zett – Megtenn�d hogy Jaken ut�n dobod? – k�rdezte.

-         Sz�ves �r�mest! – vigyorgott a d�mon �s megmarkolta Inu kimon�j�t �s az �ppen felt�p�szkod� Jaken ut�n dobta.

Ekkor viszont az eddig csendben �l� �s a r�h�g�st visszafojt� Miroku is er�s k�sztet�st �rzett, arra hogy megsz�laljon:

-         Nem tudom ki, hogy van vele, de �n r�szemr�l egyetlen dolgot sz�rtem le ebb�l az eg�szb�l… - kezdte de a h�rom l�ny, Sango, Kagome, Mido egyszerre ki�ltottak r�:

-         Meg ne sz�lalj! – ord�tott�k.

Mirokuban m�g t�l �l�nken �lt a tegnapi ver�s �lm�nye ez�rt ink�bb nem folytatta. Ebben a percben �rt be a megviselt Inuyasha �s k�sz�lt hogy most j�l beolvas a l�nynak �s Sesshnek is, �m erre nem jutott ideje. Sessh megr�zta a fej�t, �s balk�zzel megvakarta a fej�t, majd nagyot s�hajtott. K�rben�zett �s nem �rtette, m�rt van mindenki j�gszoborr� merevedve. Midot kiv�ve mindenki nyitott sz�jjal b�mult, m�g a csupa por Jaken is:

-         Nagyuram, de h�t… - csak dadogni tudott. Sessh �rtetlen�l felh�zta a szem�ld�k�t.

-         Sesshoumaru! A karod, de azt �n… - n�zett kikerekedett szemekkel Inu, majd Kagome folytatta:

-         Lev�gta, de most ott van a hely�n?

A d�mon m�lyet s�hajtott megr�zta a fej�t, elh�zta a sz�j�t, majd megsz�lalt:

- M�rt szerintetek mit csin�ltunk eg�sz �jszaka Midayoival? – k�rdezte �s �gy n�zett a kis t�rsas�gra, mintha elmebetegek gy�lekezete lenne.

- H�t �n nagyon is azt gondoltam, hogy ti… - kezdte a szerzetes, de akkor�t kapott a mellette �l� Sangot�l hogy a mondat folytat�s�t el is fejtette.

- H�t valahogy �gy… - ny�gte Inuyasha is, de m�g mindig nem tudott napirendre t�rni, sz�rnyen csal�dott volt. - Nem el�g hogy nincs, mivel piszk�ljalak m�g a karod is visszan�tt, hogy k�t k�zzel fojthass meg! J� ez a nap mit ne mondjak! – d�rm�gte a hanyou.

- M�g mindig sz�nalmas vagy �csi! – s�hajtott a d�mon, �s az ajt� fel� indult, majd meg�llt �s visszan�zett – Mido, Rin Jaken! D�lben indulunk! – adta ki az utas�t�st.

Rin �s Jaken n�m�n b�lintott, Sesshoumaru kil�pett az ajt�n. Mido k�s�n kapcsolt hogy tiltakozzon. Pedig m�g sz�vesen maradt volna ezzel a vid�m kis csapattal. A t�bbiek besz�lgetni kezdtek a kunyh�ban:

-         Pedig azt hittem ezek v�gre kib�k�lnek! – kezdte Kagome.

-         Felejtsd el! – kiab�lt bele Inuyasha.

-         Pedig ha �ssze�lln�nak bizonyosan le tudn�nk gy�zni Narakut! – s�hajtott Miroku.

-         Pontosan, de mind a kett� olyan makacs hogy ezt sem k�pesek bel�tni! – f�zte tov�bb Mido.

-         Valahogy �ssze k�ne b�k�teni �ket! – sz�lalt meg Shippou a sarokban.

-         Ne besz�lj h�lyes�geket! – sarkalta le Inu.

-         Pedig igaza van! Ha ti ketten �sszefogtok, meg Kagom�t �s Midot hagyj�tok az �kk�vel foglalkozni, akkor Narakunak es�lye sincsen. – mondta csendesen Sango.

-         De a b�ty�m soha nem �llna �ssze emberekkel meg hanyoukkal! – dohogott Inu – �s am�gy meg n�lk�le is boldogulok!

-         Akkor eddig m�rt nem csin�lt�l semmit Narakuval? – k�rdezte Miroku.

-         Fogd be! Mert soha nem mutatja meg mag�t! – kiab�lta a hanyou �s s�rt�d�tten elfordult.

Mido k�zelebb hajolt a 3 bar�thoz, majd suttogni kezdett:

-         Ha k�l�n v�lunk legal�bb gyorsabban, megtal�ljuk Narakut! – kezdte – De egyezz�nk meg abban ak�rmelyik�nk is tal�l r� a nyom�ra, �rtes�ti a m�sikat. Sango megkeres minket Kirar�val, vagy �n ut�natok rep�l�k Aunval. Azt�n akkor egyes�l�nk, �s �sszehangoljuk er�inket. Mindenkire sz�ks�g lesz a harcban. Az inform�ci�kat pedig majd k�ld�m nektek. Ha minden igaz, arra is k�pes vagyok, hogy �lmok �tj�n �zeneteket fogadok. Akkor k�ldeni is tudok, �s Mirokuval vagy Kagom�vel biztosan kapcsolatba tudok majd l�pni. Illetve rem�lem. Sz�val, ha valamit megtudtok, akkor �zen�nk egym�snak.

-         Igen ez �gy j� lesz! Azt�n majd megl�tjuk mi s�l ki ebb�l az egy�tt m�k�d�sb�l. De van valami, amikkel sarokba szor�thatjuk �ket. – mosolygott Sango.

-         Pontosan! Ha Kagome Sesshoumaruval akar lenni Inuyasha k�vetni fogja, ha te �s Rin vel�nk akartok egyes�lni Sesshoumaru k�nytelen kelletlen, de k�vet majd benneteket. – f�zte tov�bb a szerzetes.

-         Sz�val a miel�bbi viszontl�t�sra! – nevetett Kagome.

A d�lel�tt gyorsan elsz�llt �s Sesshoumaru kiadta az indul�s parancs�t. Rin �s Mido mindenkit meg�lelt. A l�nyok sok�ig �lelkeztek, azt�n, Mido a szerzeteshez �s Inuhoz l�pett. R�mosolyogott a szerzetesre �s kezet ny�jtott neki:

- B�ke, j�? M�r nem haragszok! – Miroku elfogadta a b�ke jobbot:

- �r�l�k neki, mert eddig retteg�sben �ltem! De most meg�g�rem hogy ezen t�l csak Sangonak �lek! – mosolygott a szerzetes �s Sango h�ts�j�ra rakta a kez�t, aminek a jutalma egy nagy piros teny�r nyom lett az arc�n.

Mido elmosolyodott �s meg�lelte a szerzetest, azt�n Inuhoz l�pett, majd �t is meg�lelte:

-         Vigy�zz Kagom�ra! – s�gta a hanyou f�l�be �s r�mosolygott.

-         Te meg az idi�ta b�ty�mra! – mosolygott vissza Inu �s meg a l�ny ut�n sz�lt – Az �n szagl�som nem veritek �t! – vigyorgott.

Mido r�mosolygott �s kiny�jtott mutat� ujj�t a sz�j�ra rakta �s a hanyoura kacsintott. Inuyasha �rtette a c�lz�st, �s nem folytatta.

Mido, Rin �s Jaken fel�ltek Aun h�t�ra, akit Sessh az erd�b�l vezetett el�. Azt�n a leveg�be emelkedtek �s messze sz�lltak a k�k �gben, de v�gig integettek. Azt�n elt�ntek Inuyash��k szeme el�l.