Az elemi kardok története - Yilsrana Hime - Egy félszellem papnő előzménye
4. rész. Érzelmek
by Yilsrana&Kaita

Yilsrana és Kouga egy barlangban pihentek le.

-Szépen megnőttél. –jegyezte meg Kouga Yilsranát méregetve.

-Abbahagynád! –mordult rá Yilsrana Kougara. –Az, hogy belementem ebbe a közösködésbe, még nem jelenti azt, hogy mást is várhatsz!

-Eszembe sem jutott semmi más. –mondta vigyorogva Kouga.

-Azt látom rajtad. –jegyezte meg Yilsrana.

Yilsrana elfordult a farkas szellemtől, és gondolataiba mélyedt.

Még magának se szívesen vallotta be, de tetszett neki Kouga.

Bár arról fogalma sem volt, hogy miért.

Eszébe jutott, hogy nővére miket mesélt Kougaról.

Régebben rengeteget faggatta legidősebb nővérét a palotában lábatlankodó farkas szellemről.

-Min gondolkozol? –kérdezte Kouga.

-Semmin. –mondta Yilsrana.

Másnap délelőtt indultak tovább. Mikor egy sziklás részhez értek, Yilsrana megbotlott.

Kouga elkapta.

Mikor Yilsrana Kougara nézett, az egyszerűen megcsókolta.

Yilsrana meglepődött, de nem tiltakozott.

Mikor a csók véget ért Kouga elvigyorodott, és meghajolt.

-És most merre visz utunk hercegnőm? –kérdezte mosolyogva.

Yilsrana felnevetett.

-Te nem vagy normális. –nevetett Yilsrana.

-Tudom. –mondta Kouga.

Kouga felkapta, és megpörgette a hercegnőt.

-Bolond vagy! –nevetett Yilsrana.

Kouga letette Yilsranát, aztán ismét meghajolt.

Yilsrana és Kouga a legközelebbi falu felé indultak tovább.

-Szóval mit keresel? –kérdezte Kouga.

-Az elemi kardokat. –felelte Yilsrana.

-Még nem hallottam róluk. –felelt Kouga.

-Nem baj. –mondta Yilsrana és mesélni kezdett.

Folytatjuk...