B�v�letben
18. r�sz - fin�l�
by:Mido

Seya nagyot ny�jt�zott, m�g tal�n �lm�ban. Erre �bredt a mellette alv� f�rfi. A nap m�g csak �ppen elkezdte megvil�g�tani a t�voli hegyek cs�cs�t, aranyozott gl�riak�nt ragyogva felett�k. A d�mon lassan kinyitotta borosty�nsz�n szemit �s k�rbe n�zett. Megpr�b�lt megmozdulni, �m ebben valami meg akad�lyozta.

A mellette alv� l�ny erre a kis mocorg�sra �bredhetett fel. Has�n fek�dt, l�bait egym�sra rakta, egyik keze egyik ir�nyba l�gott le, a m�sik a m�sikba pr�b�lt. Nagyot �s�tott m�g miel�tt kinyitotta volna k�k szemit, hogy azut�n r�csod�lkozhasson a vil�gra.

- Te mindig ilyen zajosan alszol? – k�rdezte a f�rfi az �bredez� n�t�l.

- H�m? – j�tt a t�m�r felelet, mire a l�ny felemelte fej�t.

Felemelte a fej�t, a f�rfi bal v�ll�r�l. Azt�n megd�bbenve pislogott vissza eddig v�nkos�ra. K�ny�keire akart t�maszkodni, de ahogy karajit mag�hoz h�zta �jabb meglepetts�ggel vette tudom�sul, hogy egyik bizony m�shol �jszak�zott. Szinte v�gign�zte, ahogy keze sz�pen v�gig h�z�dik a f�rfi has�n, majd a mellkas�n �t el�r az � arc�ig.

-               Opp� – ennyit tudott kiny�gni.

A d�mon felkelt, majd ny�jt�zkodott egyet, �s k�rz�tt p�rat p�rn�nak haszn�lt v�ll�val, hogy karj�ba visszat�rjen a v�rkering�s. A l�ny erre csak �jra visszahanyatlott az �gyba. Igen kora volt m�g.

- Hova m�sz? – k�rdezte a l�ny egy elfojtott �s�t�s ut�n.

Erre Sesshoumaru meglep�d�tt. Elv�gre az egy dolog hogy itt maradt vele �jszak�ra, de a l�nynak ehhez m�r t�nyleg semmi k�ze nem volt. Ezt Seyako is meg�rezte, mert ut�na gyorsan kijav�totta saj�t mag�t.

-               Tudom, semmi k�z�m sincs hozz�… csup�n megszok�s volt…

-               Megszok�s? – h�zta el a sz�j�t a d�mon.

-               J�l van! Ne piszk�lj… - �jabb nagy �s�t�s – Mikor indulunk?

-               Amint �sszeszedted magad. – Sesshoumaru fel�lt�z�tt, illetve visszavette a p�nc�lt meg a pr�met, �s az ajt� fel� indult – Egy �ra m�lva az el�csarnokban v�rlak.

-               Aha.

Seya nem nagyon akart felkelni, csak n�zett a becsuk�d� ajt� ut�n. Odakint Sesshoumaru alig l�pett p�rat m�r is Nagamiba �tk�z�tt. Ennek az lett a k�vetkezm�nye hogy egyik�k bossz�san, a m�sikuk meglepetten n�zett maga el�. Azt�n a l�ny tekintete tovasiklott az �ppen bez�r�dott ajt� el�, minek k�vetkezt�ben szem�ld�kei magasra h�z�dtak. Azt�n gyorsan �szbe kapott, meghajolt majd besietett az ajt�n.

Odabent ha lehet, m�g jobban felh�z�dtak �ves szem�ld�kei, ahogy megpillantotta bar�tn�j�t sz�tter�lve szuny�k�lni az �gyon. Seyako azt�n az �jabb ajt�csuk�d�sra mozdult csak meg, de mivel h�ttal fek�dt nem l�thatta, ki j�n be.

-               Itt hagyt�l valamit? – k�rdezte, majd csak ut�na n�zett arra.

Kiss� megd�bbent, amikor Nag�t pillantotta meg az ajt�ban, m�ghozz� igen csak szellemes arckifejez�ssel.

-               Upsz. Azt hittem… - kezdett menteget�zni Seyako �m bar�tn�je k�zbe v�gott.

-               Pontosan tudom mit hitt�l… Az el�bb futottam bele a foly�s�n…

-               Teljesen f�lre �rted Naga! – kelt ki az �gyb�l Seyako.

-               Persze, ny�lv�n val�! – b�logatott a l�ny, de most m�r nem tudta elrejteni el�t�r� mosoly�t – Legal�bb j� volt?

-               Menj m�r a fen�be! Nem t�rt�nt semmi! Te azt sem tudod, mit besz�lsz… – Seyako bossz�san fel�lt�tte k�peny�t. 

-               J�l van. �n elhiszem. Csak legk�zelebb jobban vigy�zatok.

-               Naga! Fejezed m�r be! – kelt ki mag�b�l v�gleg Seyako. – �s nem lesz semmif�le legk�zelebb! Ha tudni akarod, ma indulok.

Erre bar�tn�j�nek arc�r�l v�gleg lehervadt a mosoly. �s lassan valami d�bbent szomor� kifejez�s �lt ki r�.

-               Hov� indulsz Seya?

-               Vissza �szakra. – s�hajtott nagyot a l�ny.

-               De…

-               Tudom, azt hiszem m�r �n sem akarok annyira… De musz�j. Figyelj, amint… - elharapta a mondat v�g�t – Amint tudok, elj�v�k �rted. J�?

-               Hai. – b�lintott nagyot keser�en Naga.

-               De t�nyleg. Ugye addig vigy�zol magadra? L�pett k�zelebb bar�tn�j�hez Seyako, majd �vatosan meg�lelte.

-               Ugyan, mi t�rt�nne velem?

-               B�rmi! �g�rd, meg hogy megv�rsz!

-               J�.

-               Akkor, most valami ruh�t k�ne tal�lnom, meg reggeliznem. Egy �ra m�lva indulunk.

-               Indulunk?

-               Igen. Sesshoumaru is velem j�n.

Erre visszat�rt az el�bbi csalfa fintor Nagami arc�ra.

-               De azt�n �rsz, amint t�rt�nik valami?

-               �rok! – s�hajtott nagyot Seya, majd megszak�totta az �lel�st. – Induljunk.

A k�t l�ny v�gig ballagott a m�g hom�lyba burkol�z� foly�s�n. �tjuk a konyha fel� vezetett, ahol azonnal Tomo asszonyba botlottak. � kikelve mag�b�l fogadta a h�rt, hogy Seyako m�r l�bra �llt, s�t hogy azonnal indulni k�sz�l. Azzal sem tudt�k lenyugtatni, hogy Seya nem k�z�ns�ges ember, �s bizony er�s �letk�pes l�ny, � tov�bbra is sop�nkodott. V�g�l Naga megk�rte az asszonyt menjen, szerezzen valami kellemes utaz� ruh�t bar�tn�j�nek, azt�n m�g hozz� tette azt is a hogy lehet�leg valami hozz� ill�t.

A v�lasz erre csup�n annyi volt Tomo asszonyt�l, hogy � bizony nem t�rsul, ahhoz hogy egy sz�p �rtatlan l�ny ilyen magamutogat� ruh�kban keljen �t a f�l szigeten, mint amilyenben a harc est�j�n �sszeszedt�k.

Ebb�l azt�n heves vita alakult ki, magyar�zatok, indokl�sok �s ellen�rvek rep�ltek a leveg�ben. Azt�n Tomo-sama nagy sok�ra elindult ruh�t keresni, �s Nagami meg Seyako gyorsan �sszedobt�k utols� k�z�s reggelij�ket. Mire v�geztek az el�k�sz�letekkel, a hajnal egyre jobban k�zeledett, �gy egyre t�bb csel�dl�ny csatlakozott hozz�juk, �s kedvesen �rdekl�dtek Seya �llapota ut�n. Persze nagy volt a d�bbenet, amikor megtudt�k a l�ny, elutazik, �s term�szetesen egyb�l tudni akart�k az utaz�s k�r�lm�nyeit. Seyako nem akarta nagydobra verni, �m err�l Naga helyette gondoskodott. B�szen kacsintgatva mes�lte hogy az � egyetlen �s ut�nozhatatlan bar�tn�je bizony Sesshoumaru nagy�rral egy�tt kel �tra.

Seyako val�ban sokat besz�lgetett eddig is t�rsn�ivel �s t�nyleg minden t�ma sz�ba ker�lt k�zt�k, de Sesshoumaru m�g nem. �gy h�t majd le �jult a sz�kr�l amikor meghallotta a l�nyok �radoz�s�t a szellemr�l, mik�zben ide oda kapkodta a fej�t. A csattan� m�r csak az volt, amikor az egyik l�ny, aki m�r j�val el�tt�k itt szolg�lt halkan megjegyezte.

-               K�l�nben nehogy azt higgy�tek, hogy csak mi gondolunk ilyenre… Biztos forr�sb�l tudom, hogy Tomo-sama nagyon-nagyon gyeng�d �rzelmeket t�pl�l a Nagy�r ir�nt…

Az el�t�r� vis�t�st csak az tet�zte jobban hogy Seya majdnem bele fulladt te�j�ba, hiszen imm�r megbizonyosodhatott eddigi sejt�s�t. �jra l�tta maga el�tt azt az omin�zus konyhai jelenetet, �s ennek hat�s�ra a tea, ami �ppen lefel� k�sz�lt ajkai k�z�tt bizony visszasz�llt a cs�sz�be. Enn�l m�r csak az tudta m�g jobban megnevettetni ahogy elk�pzelte hogyan fekszik be Sesshoumaru nagy�r Tomo-sama mell� az �gyba, hogy az id�s asszony ne f�ljen a vill�mokt�l. Mer�sz gondolataib�l Nagami nevet�st�l k�nyszeredett hangja �bresztette fel.

-               Seya vigy�zz, mert vet�lyt�rsra tal�lsz az �regl�nyban…

A vis�t�, nevet�st�l fetreng�, sik�tgat�, m�r lassan 20 f�s t�rsas�g azonnal eln�mult, �s minden szem szinte sz�rva meredt piros arccal pislog� Seyakora. A l�ny erre zavartan kapott valami �telt a sz�j�ba. 

A k�rd�sek �z�nleni kezdtek, de az istenek meghallgathatt�k k�ny�rg�s�t, mert felbukkant Tomo asszony �s kiragadta �t a k�nosan indiszkr�t t�megb�l. Nag�t sikeresen mag�val r�ngatta �gy �k 3 elt�ntek a konyh�b�l. R�gi csel�dszob�jukban �lltak csak meg. A l�ny nagyot s�hajtott.

- Szerettem ezt a helyet.

- Hiszen b�rmikor visszaj�hetsz? – csod�lkozott Naga.

Seyako pr�b�lt ebben hinni de valahol a lelke m�ly�n �rezte, ha vissza is t�r a Nyugati palot�ba, soha t�bb� nem lehet itt csel�dl�ny.

-               Rem�lem – v�laszolt, �rz�seit eltitkolva.

Tomo asszony �tny�jtotta neki az utaz� ruh�t, rejt� csomagot. Seya gyorsan levetk�z�tt, majd mag�ra h�zta a k�nny� hadajinban-t (v�kony als� ing) �s v�gig begombolta, belel�pett a susoyake-ba (als� szoknya, jelen esetben nadr�g), �s erre h�zta r� a m�lyk�k hakamatot (nadr�g). F�l�re m�g egy k�nny� feh�r, h�romnegyedes, b� ujj� haorit h�zott. A mag�ban feh�r agyag v�llr�sz�n�l �s visszahajt�s�n�l halv�nylila geometrikus alakzatok d�sz�tett�k. Kapott m�g egy p�r feh�r tabit (egy �jas zoknit) �s k�t magas�tott talp� a kor divatj�nak megfelel� zorit (saru papucsot). Utolj�ra m�g Nagami seg�ts�g�vel beleb�jt egy hossz�, k�toldalt cs�p�ig felv�gott vil�gosk�k eg�sz ruh�ba, melynek ugyan hi�nyoztak az ujjai, de magas �ll�tott nyaka volt, valamit ferd�n futott a csatol�s el�l a mell r�sz�n. Erre m�r csak egy halv�nylila obit k�t�tt, ami t�k�letesen harmoniz�lt a haori mint�j�nak sz�n�vel. �v�be bele dugta a Ryohmarut�l kapott k�st, melyet bar�tn�je m�g a csata estj�n visszaszolg�ltatott neki

-               Na, milyen vagyok? – p�rd�lt k�rbe a l�ny.

-               Ak�r egy istenn�! – lelkendezett Nagami – Azt hiszem, hamar utol�r �r az a lev�l engem…

-               Csssss! – sziszegte m�rgesen Seya – Indulnom k�ne.

-               V�rj, szerintem a hajadat is k�sd fel, vagy nem fog akad�lyozni? – v�gott k�zbe Nagami, csak hogy m�g egy kicsit h�zza az id�t.

-               Felk�tni? – gondolkodott Seyako, majd f�s�t ragadott.

A munk�ba besz�llt Tomo-sama is �s az eredm�ny mag��rt besz�lt. El�l k�t vastag tincset befontak a l�ny aranyl� haj�b�l, h�tul visszahajtott copfba k�t�tt�k, majd a k�t fonatot visszahajl�tva egy k�k szalaggal a copfhoz k�t�tt�k. H�t igen, k�nyelmes, viszonylag egyszer� haj viselet, a kornak megfelel�.

Azt�n m�r ak�rhogyan is h�zt�k az id�t elj�tt a b�cs� ideje. Seya nem szerette a k�nnyes nagy �lel�ses b�cs�zkod�st, mosolyogva �s vid�man v�lt el a k�t n�t�l, �s megk�rte �ket nem k�s�rj�k tov�bb. Egyed�l s�t�lt vissza a konyh�hoz, ahol m�r munka folyt, nem lazs�l�s. Egy k�zmozdulattal b�cs�zott t�rsn�it�l, majd v�gig haladt a foly�s�n, ami a nagy el�csarnokba vitte. Szokatlanul nehez�re esett elh�zni a csel�d bej�r� ajtaj�t.

A nagy terem akusztik�ja visszaverte a halk neszt, erre n�zett arra Sesshoumaru. � m�r az el�csarnokban volt. Ahogy a frissen �lt�zetett l�nyra n�zett, meg�rezte annak gondolatait. Seyako be�llt a f�rfi mell�, de nem b�rta ki hogy ne n�zzen vissza m�g egyszer a k�t nagy l�pcs�re, a rejtelmes folyos�kra. Akaratlan s�haj szakadt ki ajaki k�z�l, �s csak ekkor vette �szre, hogy a d�mon �t figyeli.

- Hi�nyozni fog a palot�d… - indokolta meg a kis s�hajt�st.

Sesshoumaru elindult a l�ny k�vette �s p�r perc m�lva m�r a palota falain k�v�l az alant elfekv� v�rossal ellent�tes ir�nyba gyalogoltak. Mikor m�r a mos� helyet is elhagyt�k a l�ny �jra visszan�zett, �m a d�mon nem hagyott neki id�t. Hamarosan be�rtek a f�k k�z�, �s kezdet�t vette a nagy utaz�s.  

The End

A folytat�s B�v�letben – Vil�gh�d�t�s Kardja.  A v�lem�nyeket tov�bbra is szertetettel v�rom a midayoi@gmail.com c�mre! Mido