Yilsrana Hime I - Élet a palotában 1
Yilsrana&Kaita 2006.09.17. 22:25
Yilsrana Hime - Egy félszellem papnő élete I. Élet a palotában by Yilsrana&Kaita
1. rész. Ünnepség?... pfujj!
-Yilsrana kisasszony! -lépett be egy szolgálólány a hercegnő szobájába. Az erkélyen egy fiatal lány állt. Hosszú, bokáig érő ezüst haja, és gyönyörű, világoskék szeme volt. Homlokán három világoskék csillag alakú jel volt látható. Arcán két pár kék méregcsík volt, és ilyen méregcsíkok voltak még a csuklóin is. Egy fehér haorit, és egy tűzpiros hakamát viselt. Rajta egy vértezetet. Volt még rajta egy piros alapon arany mintás selyemöv. Oldalára hat kard volt kötve. Hátára egy íj, és egy nyílvesszőkkel teli tegez volt erősítve. A hercegnő ránézett a szolgálólányra, aztán nemes egyszerűséggel kiugrott az ablakon. -Hogy fogom megmondani Yilsrayen nagyúrnak, hogy a kisasszony már megint eltűnt? -keseredett el a szolgálólány, aztán kilépett a szobából. Yilsrana eközben már maga mögött hagyta az Északi palotát. Utálta az estélyeket, amiket apja általában nem felejtett el megrendezni. Yilsranának hét idősebb, teljesen szellem, és hét fiatalabb, hozzá hasonlóan félig szellem testvére volt. Édesanyja Zoenna, a kor leghatalmasabb mikója és boszorkánya. Yilsrana minden erejét örökölte, így félszellem létére sokan mégis youkainak hitték.
Yilsrana időközben elért egy forrásig. Körülnézett, sóhajtott egyet, aztán felugrott a forrás melletti fa egyik ágára. Nem telt el sok idő, és megérezte egy párducszellem szagát. Leugrott a fáról, és futni kezdett arra, amerről a szagot érezte. Nemsokára meg is találta a párducszellemet. Az ránézett és megindult felé. Yilsrana felugrott a levegőbe, és karmaival egészegyszerűen feldarabolta a párducot. -Ilyen gyenge párducszellem mi a francnak jön Északra, ahol a Tigrisszellemek uralkodnak? -tette fel a kérdést Yilsrana, de választ természetesen nem kapott. Úgy gondolta elindul vissza a palotába. -Hogy én mennyire útálom a flancolást! Eközben a palotában Yilsrayen és Yilsrana legidősebb bátyja, Shidzuka beszélgettek. -Apám nem kéne ráerőltetned Yilsranára ezt a jó kislányos viselkedést. -mondta Shidzuka. -Ő mondhatni a harcnak él. Nem fogja hagyni, hogy csak úgy bezárd a palotába. -Shidzuka tudod, hogy én csak a legjobbat akarom neki. -mondta Yilsrayen. -Ugyan úgy, mint a többi gyermekemnek is. -Azt akarod, hogy úgy viselkedjen, mint Yoru? -kérdezte Shidzuka. -Hogy csak az érdekelje, hogy mit vegyen fel holnap? -Tudod, hogy nem. -mondta Yilsrayen nagyúr. -De tudod, hogy Yilsrana kezét már a születése után odaígértem Inutaishou fiának, Sesshoumarunak. -Ez a másik, amiért aggódom. -mondta Shidzuka. -Yilsrana nem fog beleegyezni egy kényszerházasságba. Ahhoz túl makacs. Túl makacs, és túl büszke. -Tudom én. -sóhajtott lemondóan a nagyúr. -Ismerem a lányomat Shidzuka. -Túl jól ismerem. -Jól tudom, hogy megint elment? -kérdezte Shidzuka. -Igen. -bólintott a nagyúr. -Pont, amikor érte küldtem. Biztos sétál egyet, megöl pár szellemet, aztán hazajön. Legalábbis remélem, mert meghívtam Sesshoumarut, és Inutaishout is. Elég furcsán venné ki magát, ha pont Sesshoumaru menyasszonya maradna távolt. -Előkerítsem? -kérdezte Shidzuka. -Felesleges. -lépett be a terembe Yilsrayen legidősebb lánya, Shidzuka legidősebb nővére, Silanna. -Tíz perce megérkezett. Most épp öltözik. Ha jól éreztem a szagán, megint összeakadt egy párducszellemmel. Tudja már, hogy eljegyezted Sesshoumaruval? Yilsrayen megrázta a fejét. Eközben Yilsrana a szobájában öltözködött. Teljes szívéből gyűlölte az olyan ruhákat, amik Yoru nővére szerint normálisak egy hercegnő számára. Egészen kislány kora óta mindig vértben és a papnői kimonójában volt. Lassan magára öltötte az erre az estére kiválasztott ruhát, és kilépett a szobájából. Lassan haladt, ki akart élvezni minden percet, amíg nem kellet belépnie a terembe. Gyűlölte, amikor mindenki azt nézte, és azt mondogatta, hogy a hercegnő ilyen szép, meg olyan szép. Yilsrana lassan belépett a terembe. Minden fej azonnal felé fordult. A terem tele volt a magasabb rangú szellemekkel. Yilsrana mélyet sóhajtott, majd beljebb lépett. \"Estélyek, szép ruhák.\" gondolta Yilsrana \"Pfujj!!\"
Folytatás következik
|